Badacsonylábdihegyi fényképeskönyv 1900-1970
172 régi, a Badacsony környékén készült nagyméretű fényképpel





 

  

A hegy badacsonyi oldala 1908-ban (képeslap)

 

A kép közepén látható egyemeletes épületet Ramasetter Vince (1806-1878), sümegi kékfestő és polgármester  építtette az 1840-es években. Birtokot is vásárolt, szőlőtermesztéssel és borkereskedéssel foglalkozott. Remek borai voltak. Az ő kitűnő pincészete volt a badacsonyi borászat másik fellegvára.

(A képen látható, kévékbe rakott nádat télen aratták, amikor a Balaton befagyott. Kiválóan hőszigetelő  tetőt készítettek és készítenek belőle, de nádszövetet és akár kunyhót is… A nád az itt lakók egyik fontos jövedelmi forrása volt.)

 

Az Ibos család Badacsonyban

 

Az ülő sorban középen Ibos Nándor, mellette balról Ibos Vilma, jobbról Ibos Ferenc.

Ramasetter Vince két gyermekét elvesztette, így végrendeletében a birtokot huga, Ramasetter Erzsébet leányára, Ferenczy Aloisára hagyta, aki Szilber Nándorhoz ment feleségül. A birtok 1888-ban – nászajándékként – leányuk, Szilber Aloisa és férje, Ibos Nándor örökségébe került.

Ibos Nándor a kor polgári előkelőségéhez tartozott, gyógyszerészként élt Budapesten, a borászatot Badacsonyban csak kedvtelésnek tekintette. A századfordulón viszont már úgy érezte, nem csak a birtok, de Ramasetter Vince szellemi öröksége is többre kötelezi a családot, így Badacsonyba költözött. Elindította a borászat fejlesztését. Piacot szerzett, szőlőterületeket vásárolt vissza.

Jelentős társadalmi szerepet vállalt a régióban. Badacsony képviseletében alapító tagja volt a Balatoni Szövetségnek.  Ramasetter Vince emlékére 1908-ban, halálának 30. évfordulóján, egy ünnepség keretében szobrot állítottak Sümegen.

 

Az avatáson Ibos Nándor mondott ünnepi beszédet, aki Ramasetter Vince szellemi hagyatékát utód hiányában átvette.

Az 1920-as évektől fia, Ibos Ferenc kezelte a gazdaságot és tette azt országosan, és még azon túl is híressé. A család sikereket ért el a kutatásban is, főleg Dr. Ibos József révén, aki kutatóként a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben dolgozott és több, mint tíz évig igazgatója is volt. Szakmai körökben legismertebbé az atkakutatások tették.

 

Az Ibos-ház az 1800-as évek végén, még a bővítés előtt.

 

Igazi családi vállalkozás volt, Ibos Ferenc testvére, Ibos István gazdasági tanár irányította a pénzügyeket, Dr. Ibos József révén a szőlészeti és borászati kutatások eredményeit felhasználva a legkorszerűbb technológiákat alkalmazhatták. Lánytestvérük, Ibos Vilma francia szakirodalmat fordított, illetve franciára fordította Dr. Ibos József tanulmányait.

Újszerűvé vált a bormarketing. Hazai és nemzetközi borversenyeken szerepeltek, országszerte reklámozták boraikat. A jelentősen megnőtt forgalom miatt szőlőket kellett vásárolniuk, mert az ősi birtok adta mennyiség kevés volt.

 

Képeslap az Ibos-család szőlőgazdaságáról

 

Az Ibos bornak országos hírnevet szereztek, sőt határokon kívülre is szállítottak bort. Próbálták visszaszerezni Ramasetter Vince kereskedelmi útvonalait, újabbakkal is kiegészítve azokat.

1938-ban az I. Bécsi döntés értelmében visszakapta Magyarország a Felvidék jelentős részét. A család kihasználta a lehetőségeket és beindította a borkereskedelmet ezekre a területekre is. Fülekre, Érsekújvárra, Pozsonyba, később pedig Erdélybe.

A II. világháború nagy veszteségeket  hozott. 1942. szeptemberében Ibos Ferenc öccse, István, hősi halált halt Voro- nyezsnél. A család gyászolt. 1943. november 27-én elhunyt Ibos Nándor. Ferenc fia megrendült, a gazdaság sem ment már úgy, mint régen. A birtokon menekülteknek, civileknek, katonáknak adtak rendszeresen szállást, élelmet. 1945. tavaszán a Vörös Hadsereg előrenyomulása Badacsonyt is elérte. Az Ibos-házat feldúlták, megszállták az oroszok. Ibos Ferenc ezt nem tudta elviselni. Feleségével, Subáky Mártával és két gyermekével menekült; vonatra szálltak Németország felé.

 

 

Ibos Nándor gyermekeivel és unokájával

Balról jobbra: Ibos István, Ibos Vilma, Ibos Nándor, Franciska, Ibos Ferenc.

 

A vonatot 1945. április 5.-én orosz támadás érte. Ibos Ferenc fejlövést kapott, családja szeme láttára ott, azonnal életét vesztette. Másnap a helybéli temetőben eltemették. Felesége és két gyermeke visszautazott Magyarországra.

Ibos Ferenc halála után özvegye és lánytestvére Ibos Ferencné és Ibos Vilma vette át a gazdaság irányítását. De a kommunista diktatúra nem kímélte őket sem. 1953-ban államosították az emberöltők alatt megteremtett vagyont. Kitöröltek minden emléket és igyekeztek földönfutóvá tenni a családot. Ekkor Ibos Vilma önként távozott az élők sorából.

 

Ettől az időtől kezdve már szinte az Ibos nevet sem volt szabad kiejteni, ki kellett törölni minden vele kapcsolatos emléket. Persze az idősebb emberek még ma is őrzik az emlékeket.
Ibos Ferenc és István hősi halottaknak ma már emlékoszlopa áll Badacsonytomajon, Ibos Ferencről pedig Badacsonyban utcát neveztek el.
Ibos Ferenc gyermekeire, Gáborra és Franciskára csak a hagyományok maradtak és a kötelesség: megőrizni a család szellemiségét.
 



Badacsony, Badacsonylábdihegy, Badacsonytördemic, Badacsonytomaj fotókon

Honlapkészítés